Nos igen, csak az ökör kovetkezetes, ahogy hugom orokbecsu szolasa monda vala, javitgatas helyett megvettuk a boscht. A whichen a legjobb minositest kapta a kicsik kozott es ez fontos az en kockaagyamnak. Vettunk ra +3 ev fullos garanciat is, a meglevo 2 melle, tanulva a "legjobb marka -aeg-, ez sosem romlik el -csak 4 ev utan" tortenetbol :P. Csutortokon jon haza a draga, vege a kezzelmosogatasnak. A dontesben nagy szerepe volt a javitoember eltunesenek, 2 hete szoltam neki, h vegye a motort es jojjon, azota se kep se hang, eltunt. Hagytam neki 2 uzenetet, az elsot h mivanmar, a masodik mar azt mondta, h koszi storno. Remelem, nem fog most felbukkanni a semmibol egy motorral...
A konyhaban mas valtozasok is tortentek, lecsereltem a teflonserpenyoket. Most itt allok egy hatalmas kupac tulajdonkeppen meg siman hasznalhato tefallal, a papirnyul bennem itt szukol, h jajkinedobjukjoleszmegvalamire. Utalom magamban ezt az 1800as evekbol bennemragadt csaladi terheltseget, akinek meg nem volt szerencseje latni apam "muhelyet", az nem tudja mi a kupi, fogalma sincs a szo igazi jelenteserol. Az en szuletesem elotti elektrotechnika magazinok akkuratusan bekottetve (vajh mennyi abban a ma is hasznalhato informacio???), ketmillio sosemnezett dia (ebben en jo vagyok, evente 2x fotozom a gyereket, mar ugysem no szinte semmit, illetve meretre igen, de masra alig valtozik, a kepeket meg jpg formatumban tarolja a komputer, semmi nyomtatas, katalog vagy egyeb, datumot kap es kesz), hegesztopakak, megjoleszalkatresznek kibelezett szamitogepek nagy halomban (mondjuk ilyen nalunk is van vagy 6 mar, pedig a pasim kispalyas versenyzo a gyujtogetesben), aligrepedt sibakancsok, sosemhasznalt konyhai kutyuk, tojasfozo gep (mibe kerul labosban tojast fozni timerrel???) es akinek van fantaziaja, az hozzakepzelheti a tobbit. Mindezt eklektikus kupacokban persze, belepni is alig lehet, csak a helyismerettel rendelkezo bennszulott (=apam) kepes eljutni a hatso sarokban allo nagyszekrenyhez a jol alcazott osvenyen, de kinyitni mar o is csak akkor tudja azt, ha kiramolja a szoba tartalmanak felet...
(A legviccesebb, ahogy a kupi miatt szidja az ocsemet, a hugomat, a vejet, anyamat, meg tan a macska is sorra kerul. En azert uszom meg, mert 1990ben elhagytam az orszagot es azota kis megszakitassal nem elek otthon egyaltalan.)
Bar ha kimegyek a garazsunkba, ott is ez van. Alig hiheto, h abban a helyisegben auto allt valaha. A kek panda idejeben az o helye volt, aztan mivel a doblo az ures garazsba sem ferne be, elkupisitottuk. (de jo kis szo ez :) ) Egesz nyaron terveztem, h kiramolom-kiuritem, aztan semmi nem lett belole, ugyan ki merne kidobni a szuper darabka faleceket...
Anyam a recept- es a ruhagyujtes mestere, az en kb 2 meternyi szakacskonyvem (annyi polchosszt foglalnak el) a fasorban sincs az o egesz szobanyi gyujtemenyehez kepest. Plusz az ujsagkivagasok, minden receptet eltesz. Aztan leginkabb erzesbol, emlekezetbol foz, improvizal. Istenien nemmellesleg, a legjobb szakacs, akit ismerek, batran dobalja az alkatreszeket, az eredmeny pedig fenseges. Utana pedig ostorozza magat, mert nem irta le a receptet, megismetelhetetlen a mestermu. A ruhagyujtest nem reszletezem, a lakasban oten eltunk anno, mindenkinek volt boven tarolohelye. Miota ketten elnek, semmire nincs hely...
Tehat a csaladi terheltseg megvan, bar ez sem nem mentseg, sem nem vigasz, alig ferunk a 4 haloszobasban, ciki. Mikozben mar en is a fogyasztoi tarsadalomba szulettem bele tulajdonkeppen...
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment