Itt van az osz, hullanak a gepeim. A mini apritonak (fuszer, parmezan, csoki, kenyer-morzsanak es meg ki tudja mi) eltort a karja, valahol Amerikaban kaphatnek hozza potlast, itt nincs. :( Igaz, majdnem annyiba lenne, mint venni egy ujat. A kenyergep is beadta a kulcsot, nem kavar, lehet, h elege lett a motornak a kemeny tesztaimbol. Mindenestre vettem egy nagy levegot es beinvesztaltam egy panasonicba, amit apam mindig a kenyersutogepek csillaganak nevezett es hat nagyon igaza van. Amit ez a gep tud, azt eddig egyik sem. Lehet vele ropogos heju es puha heju kenyeret sutni, tud rozsliszteset (bar azt meg nem probaltam), meg millio mast is. Nincs ablaka, ezert felve, de nyitogatom, szokva vagyok, h lassam a folyamatot es nincs lekvarfunkcioja, de azt a masikban is csak 1x csinaltam es vacak lett, 1 ora alatt barmibol fozok lekvart a gazon is. Es hat csunya feher muanyag, de nem a szepsegeert szeretem. :)
Rengeteg kenyeret eszunk az utobbi egy hetben :P. Isteniek.
A mosogep pedig 1x nem centrifugalt ki, mar kezdtem orulni, h vegre lehet az is uj (az egyetlen, amit tenyleg lecserelnek szivesen), de aztan meggondolta magat es mos megint. Nem tokeletesen, de mos.
Egyelore nagyon bejon, h a leheto legjobbat vettem mindenbol az elmult 1 evben, az uj gepek szuperalnak szepen.
Meg az elmult het kronikajahoz tartozik, h a gyerek lemosta az osszes ablakot belul, nagyon szepen. Siman vizzel, csodaronggyal es ujsagpapirral, kapott is erte 10penzt, amit el is vert azonnal legora.
No comments:
Post a Comment