Kutyakrol

mar regen irtam. A fiu ugye hazajott 3 hete a kikepzotaborbol, csontta fogyva es valahogy minden mereteben kisebben, mintha lefaragtak volna belole valamit. Ami eleinte ijesztett, de azota visszanott neki a legnagyobb resze, ami meg nem, az nem is hianyzik. Sokkal kevesbe erdeklik mas kutyak, emberek stb, ami nagyon jo, mert ami nem erdekli, az utan nem rohan, nem ugrik fel ra, nem teperi le es plane nem fojtogatja a torkat. (A vedelmeben hozzatennem, h soha nem ejtett kulserelmi nyomot, ha a masik kutya kifejezte ellenerzeset, akkor mindig abbahagyta, de ez nem kevesbe tette a viselkedeset irritalova a masik kutyak gazdai szemeben es nem mentett meg engem nagyon irritalo beszolasoktol.)
Most az a feladat, h MINDIG bazihosszu kotofeken, futoszaron vagy minek hivjam, futtassuk, aminek nem kell a veget fogni, viszont a kutya nem tudja, h fogjuk-e vagy sem. Ha megis beindul, akkor konnyebb ralepni a mogotte szalado madzagra, mint a kutyat megfogni, mert az lehetetlen. Lassitja is oket a hosszu poraz, bar ez azert nem annyira erezheto. Tudatmodositunk, azt lenne jo elerni, h a kutyak mindig erezzek a kontrollt, akkor is, ha fizikalisan nem fogjuk oket.
Az mar nagyon szepen megy, h ha mas kutyak/emberek haladnak el mellettunk, akkor leultetem, lefektetem oket es megvarjuk mig elmennek. Nem ugralunk rajuk, nem ugatunk, nem uldozzuk oket. Igen, en sem :P
Azt sem banom, ha nem fognak mas kutyakkal szaladgalni a jovoben, szaladgaljanak egymassal, magamat nem szoktam mindenfelevel fenyegetni, ha az egyik kutyam raugral a masikra...
A visszahivas is egyre jobb, haladunk.

Kar, h nem ezt a pasit talaltuk meg amikor kolykok voltak, mennyivel olcsobban meguszhattuk volna es mar lenne ket jolnevelt, iranyithato ebunk.
Amugymeg cukik, azjuzsual :)