Monday, October 26, 2009

Vakbel vaklarma

Mert mar annyira unatkoztunk, hiszen hetfon szinhazban voltunk, kedden zongorakoncerten, szerdan a szokasos delutani szorfozes, de csutortokon nem tortent semmi, csak az eso esett es bent molyoltunk. Pentek reggel leultettem a gyereket gyakorolni, kozben reggelit keszitettem, csinalt is egy szep vazlatot a Freddy Mercury tanulmanyahoz. Aztan reggelinel az volt a furcsa, h nem volt ehes, nem evett, kicsit fajlalta a hasat. A hasfajas kesobb egyre rosszabb lett. Pasi (akinek mar volt elegge heveny lefolyasu vakbelkrizise), megvizsgalta, de eleg sok tunet nem egyezett, abban maradtunk, h probaljon meg kakilni, vagy valami. A gyerek a tovabbiakban a divanyon fetrengett, pasi elhuzott dolgozni. Felhivtam a rendelonket, remelve h talan telefonon megnyugtatnak, de nem tettek, egy igeretet kaptam egy feloraval kesobbi visszahivasra. Tettem-vettem, remelve, h a gyerek jobban lesz es nekilathatunk az aznapra tervezett dolgainknak, kulonosen, h az egy hete tarto esot csodaszep napos oszi ido valtotta fel, vegre erdemes lett volna a kertbe is kimenni. De a gyerek nem lett jobban, a telefonhivas sem erkezett, ezert bepakoltam ot a kocsiba es elvittem IDOPONT nelkul a rendelobe, ami nagy mereszseg es a SZABALYOK nagyfoku athagasa, de ugy gondoltam, ha a szep zold szinebol tenyleg hanyas lesz, hanyjon nekik...
A recepcios a gyerek szinebol, fajdalmas, hasat fogo gornyedt tartasabol levonta a kovetkeztetest es intezkedni kezdett, h egy szabad dokit talaljon nekunk, kozben uljunk le. Intezkedes kozben azert meg odaugrott hozzank egy helyes papirmase talkaval, ha jon valami, abba jojjon es ne a padloszonyegre.
Par perc varakozas utan dokit is lattunk vegre, alaposan es nagyon kedvesen megvizsgalta, kikerdezte a gyereket, aki kozben a verlemezkek termeszeterol, a feregnyulvany elhelyezkedeserol es egyeb orvosi kerdesekrol tartott neki kiseloadast eltorzult arccal, en rohogtem volna, ha nem vagyok annyira betojva. Volt vernyomas, lazmeres, vizeletminta, de semmi nem igazolta teljesen a vakbelgyanut. Igaz, az ellenkezojet sem, atipusos gyalladas is letezik, ezert beutalt minket a korhazba azzal, h menjunk haza, pakoljunk ossze szorakoztato eszkozoket, egy ejszakara valo valtocuccot (just in case) es menjunk a korzeti korhaz gyerekugyeletere, kozben o kuld nekik is levelet.
Igyekeztem vicceskedve tartani a gyerekben a lelket, akit a hasfajasan kivul mar az a tudat is igen nyomaszott, h lemarad az aznapi szulinapi bulirol, a hetvegi szorfozesrol a tenger mellett valamint a kovetkezo heti szorfozesrol, sot, esetleg meg meg is szurjak! Nem voltam tul sikeres, a kolok kb nema volt, ami nala a nagy baj jele. Aztan a kocsiban, ugy feluton vettem eszre, h mar nem szorongatja kifeheredett kormokkel a talkajat, hanem valaszol, sot csacsog. Mire odaertunk kutya baja sem volt. Persze azert vegigcsinaltuk a korhazi majd' 3 oras ellenorzes-megfigyelest, kozben vicces konyveket olvastunk egymasnak. A korhaz, mint eddig mindig, kizarolag pozitiv benyomast hagyott maga utan, mindenki hihetetlenul kedves, megerto, turelmes, birjak a gyerek humorat, igyekeztek a legmegnyugtatobb modon viselkedni vele es velem is. Vegul, miutan meguntak h a kolok kezdi szetszedni a varot es minden muszert kiprobalt, hazakuldtek minket.
2 napig gondolkodtam, h mi volt ez, a gyerek dietaja szerintem hibatlan, eddig soha hasbaja nem volt, aztan rajottem. Estenkent, amikor a pasi tisztesseges idoben hazaer, catanozni szoktunk. Melle ragcsalunk ezt azt, iszunk bort vagy teat es neha csokizunk is. A csoki meg a jofajta, minimum 40-50%-os bio, van benne anyag rendesen es hat ehhez a gyerek belzete, plane ilyen gyakorisaggal nincs szokva. Tanulsag, h a csokit tovabbra is nekem kell elfogyasztanom, a gyerek egeszsege erdekeben kizarolag, hos onfelaldozassal, ugyebar ;)

3 comments:

Tupa said...

Zsuzsa, megadhatnám Mikoltnak a blogod elérhetőségét?

zsuzsi said...

Persze, nem gond. Nekem irnal melt cserebe? ;)

Tupa said...

Abszolút, főleg mert a héten Nagyobbikunk fölvetette, hogy ugyan beszéljek veled.
Mondtam neki, hogy hívjon föl, aztán jutott eszembe, hogy esetleg megváltozott a számotok. :-)
Na, írok akkor.