volt tegnap. Reggel azzal jott ki eleg koran, h "Anya, nagyon meleg vagyok es faj a pocakom." Hoemelkedese volt, bevettem magam melle az agyba (pasi mar regen ebren volt es dolgozott), olvasgattunk, olvastam neki, amit mar regota nem csinalunk rendszeresen, olvas maganak, sot, o olvas nekem, de most gondolom jolesett neki a babusgatas. Mivel egyeb tunete nem volt, itattam, melegen tartottam es vartam. A hoje nem valtozott, se fel se le, a nap elso felet fekve toltotte a lakas kbozo pontjain, leginkabb a teve elott. Nem volt jol, nem is nagyon rosszul, de delutan 2 korul dontottem ugy, h eleg idot kapott az immunrendszere, h a lazzal is segitsuk, nem tetszik a kornyadozasa, adtam neki ibuprofent. Fel ora mulva konkretan kutya baja sem volt, konyorogve kerte, h ugye holnap mar mehet iskolaba, mert "ott vannak a baratai, meg a tevenel is erdekesebbek". Abban maradtunk, ha nem lesz megint rosszul, akkor mehet. Nem lett, mehetett, ma reggel tenyleg semmi baja nem volt mar. Akkorak lehetnek a T limfocitai, mint egy golflabda, gondolom, elkepeszto, h 1 napnal tovabb sosem beteg (azt is csak evente 1x), a max. gyogyszer, amit kap, az 1 adag lazcsillapito, oszt kesz. Komolyan fogalmam sincs, mitol ilyen franko az immunrendszere, de remek tenyleg, a biokaja teheti, vagy a sokaig szoptatas (11 ho az sok?) vagy a sok levego (??? mennyi a sok?), a heti tobb es tobbfele sport, vagy micsoda? Mert vitamint azt nem kap mar regota semmit, meg regebben adtam multit neki meg omegasat, de miutan igazabol egyiknek a tenyleges jotekony hatasarol sincsenek igazolt, fuggetlen es meggyozo klinikai vizsgalatok, ezert ugy dontottem, h a rajuk forditott penzt masra koltjuk. Idonkent (tenyleg ritkan, talan meg hetente sem) eszunk (iszunk) c vitamint, de azt is allandoan elfelejtem. Az egy, amit tartok, h majdnem minden reggel komplett a reggeli, tehat van benne valami feherje is, egy tojas, vagy baked beans vagy szalonna, vagy sajt es az ebedjet is valtozatosan allitom ossze. Meg hat a majdnem teljes biosag, de bigottak azert nem vagyunk, jut bele(nk) KFC is idonkent meg csipsz, hiszen azok FINOMAK, nem finomabbak, mint a nyers salata, de neha jo azokat is enni. :) (Ez egyebkent nagyon erdekes a gyerekemben, idonkent teljesen magatol KERI, h salatat "fozzek", o maga teszi ra az ecetet, olajat, fuszert, igen fantaziadusan, nemmellesleg, velhetoleg meg mindig nem birtuk belole kiolni az egeszseges osztonoket taplalkozasilag, vagy pedig tenyleg inyenc a lelkem :) .) Amit tovabbra sem eszik, az a gomba, a mazsola es a spenot, de azt hiszem, remekul le lehet elni egy hosszu eletet ezek nelkul is, JOGA van egy onallo, az egyemtol eltero, fuggetlen izleshez. En a savanyitott hagymabol nem birnek enni egynel tobbet, azt sem surun, neki meg kisebb uveg egyszerre lecsuszik. Peldaul.
Apropo, errol mar akartam elmelkedni, h ugye voltak a taplalekkiegeszitos korszakaim, meg a terapias korszakaim, meg a kitudjamifele korszakaim, de ha egeszen objektiv es oszinte akarok lenni, akkor SEMMI nem okozott semmifele objektiv, merheto valtozast semmiben. A koncentracioja a nem kizarolag cukrot es egyszeru szenhidratot tartalmazo reggelik ota stabil, masreszt ezt is gyakoroljuk, peldaul memoriajatekokkal (o keri, h jatsszunk szolancosat pl) es egyszeruen megerik o is. Talan lassabban mint az atlag, bizonyos teruleteken, de mar kepes fel-egy orakat a feneken ulve dolgozni. A kezirasa a betuelemes fuzet kitoltesevel egyidejuleg folyamatosan javult, bar szerintem ebben is van egy adag idofaktor.
Azt hiszem, nincsenek csodaszerek, csodapirulak, csodavitaminok, csodaterapeutak. Megoldando, tulelendo helyzetek vannak, direkt nem irok problemat, a csigainvazio a problema, a gyerek nem problema. Segiteni kell, h megtanulja, megertse es turelem, h kivarjam, amig megtanulja, megerti. A gyerekkel semmi gond, velem van idonkent, de csak megtanulom en is egyszer, h minden eljon, csak ki kell varni turelemmel. :) Nem banom a quickfixekre elszort rengeteg penzt, idot, energiat, reszei voltak a tanulasi folyamatomnak, nekem volt rajuk szuksegem, h megertsem, hogyan mukodik a gyerekem, az elet.
Carpe diem
No comments:
Post a Comment